1. § A rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

2. § (1)¹² A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet előírásainak és 5. mellékletét képező Szabályozási terv alkalmazásával szabad.

(2)³⁴

(3) Jelen Szabályzat mellékletei:

3. § (1) A Szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a (2) és (3) pontban felsorolt szabályozási elemeket.

(2)⁶ Kötelező erejű szabályozási elemek:

4. § (1)⁸

(2) Az építési telek kialakíthatóságának előfeltétele az ahhoz kapcsolódó közterületek kialakítottsága, illetve egyidejű kialakítása.

(3)⁹ Építési telkek csak rendezett és kialakított, illetve egyidejű kialakítású közterületek mentén létesíthetők és az övezetre vonatkozó közművesítettségnek megfelelő közmű üzemeltetői hozzájárulás esetén építhető be.

(4)¹⁰ Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken a jelen szabályozás övezeti előírásainak és a Szabályozási terv szerinti elő-, oldal- és hátsókertek betartásával lehet építményt elhelyezni.

(5) Az 1. §-ban rögzített területen az egyes építési telkeken az országos érvényű rendelkezések szerint szükséges gépkocsi-várakozó és tároló hely szükségletet saját telken belül kell kialakítani.

(6) A fejlesztésre jelölt lakóterületek, vegyes területek, gazdasági területek, zöldterületek, közlekedési és közműterületek a település területeinek fenti célra történő biztosítását jelentik. A jelölt területfelhasználási kategória igénybevételéig a jelenlegi területfelhasználás fenntartható.

(7)¹¹

(8)¹² A korábban felépített – oldalkertben lévő – épületek, építmények megtarthatók, azonban azokon csak felújítási, helyreállítási munka végezhető. Telekfelosztás esetén a visszamaradó telek nem lehet kisebb az előírt mértéknél. Nyeles telek nem alakítható ki.

(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági utak esetén az út tengelyétől mért 8-8 méteren belül épület nem helyezhető el.

(10) A meredek morfológiájú, potenciális mozgásveszélyességű területeken a jelentősebb építkezések, bevágások, nyomvonalas jellegű létesítmények engedélyezéséhez, kivitelezéséhez feltáró talajmechanikai vizsgálatok elvégzése szükséges. Meredek morfológiájú területnek tekinthető a 20 %-nál nagyobb lejtésű terület.

5. § (1)¹³ A belterületbe vonásra javasolt területek belterületbe történő bevonása a konkrét fejlesztési – építési igényeknek megfelelően szakaszosan is végrehajtható.

(2) A belterületi határ a Szerkezeti terv szerint a Szabályozási terven az alábbi területeken változhat:

6. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területre, valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

7. § (1) Az Lf besorolású falusias lakóterületi tömb egyedi telkein legfeljebb 4,5 m építménymagasságot meg nem haladó legfeljebb két lakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. E területeken lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény az alábbiakban részletezett beépítési feltételek betartásával helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületekre vonatkozó hat elemes építési övezeti előírások

8. § (1) A Vt besorolású településközpont vegyes terület egyedi telkein legfeljebb 5,0 m építménymagasságot meg nem haladó jellemzően, több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az övezet területén lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhető el. Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény az országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással az alábbi beépítési feltételekkel.

(3) A településközpont vegyes területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások a 6. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(4)

9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül igazgatási, egyéb irodaépület, sportépítmények helyezhetők el az országos érvényű rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással, beépítési feltételekkel.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó hatelemes építési övezeti előírások a 6. §. (4) bekezdés előírásai alapján értelmezhetők.

(4)

10. §³¹ (1) A Gip, Gip-1 jelű ipari gazdasági terület építési övezet elsősorban olyan ipari, energia-szolgáltatási, település-gazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A Gip, Gip-1 jelű építési övezet egyedi telkein nem helyezhető el olyan jelentős mértékű zavaró hatású ipari építmény, mint a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmény.

(3) A Gip jelű építési övezetben szabadonálló beépítésű, kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 6,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 40%-os zöldfelületi borítottsággal. A kialakítható telek területe legalább 5000 m², legkisebb szélessége 40,0 m, mélysége 50,0 m lehet. A terepszint alatti beépítettség legfeljebb 50% lehet a telek maximális beépítettségének arányában. A szintterületi sűrűség 0,6. Az előkert, hátsókert mérete legalább 10 m, az oldalkert mérete legalább 5 m lehet.

(4) A Gip-1 jelű építési övezetben szabadonálló beépítésű, kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épület és legfeljebb 52,0 m építménymagasságú sajátos építményfajták, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítmények és műtárgyak helyezhetők el 100 m védőtávolsággal, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a telken belül legalább 40%-os zöldfelületi borítottsággal. A kialakítható telek területe legalább 1000 m². A terepszint alatti beépítettség legfeljebb 50% lehet a telek maximális beépítettségének arányában. A szintterületi sűrűség 0,6. Az előkert, hátsókert, oldalkert mérete legalább 6 m lehet.

11. § (1) A K jelű különleges rendeltetésű építési övezetek elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt, az alábbi kizárólagos (megnevezett) intézményi funkciókat hordozó építmények ill. területek elhelyezésére szolgálnak:

12. § (1) A KÖu jelű közlekedési létesítmények övezetét, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Közlekedési területeknek minősülnek:

13. § (1) A közművesítést és közműlétesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv területét teljes közművesítéssel kell ellátni.

(3) Az alábbi közműlétesítmények a Szabályozási terv szerint területet igényelnek:

14. § (1) A zölterületek az állandóan növényzettel fedett közterületek, melyen épületek legfejlebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

(2) A zöldterületen elhelyezhető:

15. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet a terület felhasználásból, a közúti közlekedésből, valamint a mezőgazdasági porszennyeződésből származó levegőszennyezés mértékének csökkentésére szolgál, ezért azon a Szabályozási terv szerinti szélességű fásítást kell telepíteni.

(2) Az Eg jelű gazdasági erdőövezetben a 100 000 m² –t meghaladó területnagyságú telken max. 0,5 % beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)³³ Erdőövezetekben csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épület létesíthető. Ha a speciális erdészeti üzemi technológia vagy gyógyászati létesítmény elhelyezése szükségessé teszi, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m-re emelhető. ³⁴Az övezet telkeit építés esetén legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni.

(4) ³⁵

16. § (1) Az Má jelű mezőgazdasági területeken köztárgyak – önálló reklámhordozó kivételével - közmű- és távközlési, vízgazdálkodási létesítmények, valamint a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el az országos érvényű rendelkezések és az alábbiakban részletezett beépítési feltételek mellett.

(2) Mezőgazdasági területen

(3) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetbe a szőlő gyümölcsös és kert művelési ágon kívüli területek tartoznak, melyen falusias karakterű, jellemzően szabadon álló beépítésű, max. 5,5 m építménymagasságú kizárólag csak a művelési ágat szolgáló mezőgazdasági hasznosítás építményei helyezhetők el. Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

17. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet területébe a folyóvizek medre és partja, az állóvizek medre és partja, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) tartoznak.

(2) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén építményt elhelyezni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhető el.

(3) A V jelű vízgazdálkodási övezet területén a beállt ökológiai viszonyokra, az élővilágra hatással lévő tevékenységeket folytatni (pl. Iszapkotrás, vízépítés, halászat, feltöltés, csónakkikötő-, stégépítés) csak az³⁶ érdekelt államigazgatási szerv kezelői hozzájárulásával lehet.

18. § (1) Gyűjtő-, összekötő- és bekötőút környezetében falusias lakóterületen, illetve I. és II. rendű főút környezetében védett természeti területen, a megengedett zajszint nappal 60, éjjel 50 dB, autóút, I. és II. rendű főút környezetében falusias lakóterületen, valamint különleges és gazdasági területen, valamint gyűjtő-, összekötő- és bekötőút környezetében különleges és gazdasági területen nappal 65 dB, éjjel 55 dB a megengedett határérték.

(2) A települési hulladékot az Önkormányzat által erre megbízott engedéllyel rendelkező vállalkozó feladata rendszeresen gyűjteni, és a regionális szeméttelepre szállítani.

(3) A folyékony települési hulladékot (szippantott szennyvizet) az erre engedéllyel rendelkező vállalkozó távolíthatja el és engedéllyel működő szennyvízürítő helyre kell szállítani.

(4)³⁷

(5)³⁸

(6) Új ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemi létesítmény építésekor új tevékenységek esetén az országos érvényű rendelkezések szerint védelmi övezetet kell kialakítani, függetlenül a Szabályozási terv szerint tervezett védőfásítástól.

(7) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(8) A település területén keletkező ipari és kommunális szennyvizeket tilos tisztítás nélkül élővizekbe vagy a talajvízzel érintkező földrétegekbe vezetni. Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértéket az országos érvényű rendelkezések szerint be kell tartani.

(9) A felszíni vizek védelme érdekében az országos érvényű rendelkezések előírásait kell betartani.

(10) A település területén keletkező veszélyes hulladékot, üzemi hulladékot az országos érvényű rendelkezések szerint kell kezelni, ezek ártalmatlanítására az erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelő üzemekbe vagy gyűjtőhelyekre kell szállítani.

(11) A település lakott területén bűzzel járó tevékenység nem folytatható, ilyen anyag nem tárolható.

(12)³⁹ Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területen.

(13) A talaj és a talajvíz mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése érdekében be kell tartani az okszerű mezőgazdasági termelés szabályait.

(15) A meglevő belterületi növényzet védelme érdekében 30 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak fakivágási engedély birtokában lehet.

(16) A lakótelkeket 50 %-ban, az üdülőházas építési telkeket 50 %-ban, a gazdasági területek építési telkeit 50 %-ban, a településközpont vegyes terület építési telkeit 40 %-ban, a különleges területek telkeit 70 %-ban növényzettel kell fedni. Vízfelület területe 50 %-ban terheli a fennmaradó, burkolt felületet. A telken belül kialakított védőterületek a zöldfelületi %-ba beszámítanak.

(17) A település lakó- üdülő-, településközpont vegyes, gazdasági- és zöldterületein repítő szőrös magvú termést adó fákat ültetni tilos.

(18) A település területén a hulladékok szabadtéri égetése tilos.

19. § (1)⁴⁰ Országos mellékút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 15 m távolságon belül, országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak az országos érvényű rendelkezések előírt feltételei szerint az érdekelt államigazgatási szerv hozzájárulásával történhet.

(2)⁴¹ A temető bővítési területén telken belül 30 m-es fásított védőterületet kell kialakítani.

(3) A lakó- és üdülőterületeket a gazdasági és mezőgazdasági területektől min. 10 m többszintes növényzettel kell védeni.

(4) A vízmű területe körül a hidrogeológiai védőidomot vízügyi hatáskörben meg kell határozni.

(5) Építmény (épület, műtárgy) energiavezetékektől betartandó védőtávolsága:

20. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen, a község közigazgatási területén régészetileg érintett lelőhely a tervezett ipari park területén található – melynek, a Szerkezeti terv és Szabályozási terv szerint lehatárolt területének jogszabály szerinti védelméről gondoskodni kell. A lelőhely állapotát tekintve bolygatás esetén feltárást igényel, várhatóan 3 – helyi jelentőségű terület.

(2) Az 1. §-ban meghatározott területen, a község közigazgatási területén a patakok, vízfolyások, nagyobb árkok völgye régészeti érdekű terület, melynek a Szerkezeti terv és Szabályozási terv szerint lehatárolt területének jogszabály szerinti védelméről gondoskodni kell.

(3)⁴³ A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek jegyzékét az 4. sz. melléklet tartalmazza. Fenti területeken a tervezett munkálatok esetében a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(4) ⁴⁴Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szervét értesíteni kell.

(5)⁴⁵ A nagy felületeket érintő beruházások előtt a kulturális és örökségvédelem érdekelt államigazgatási szerv hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

21. § (1) Az 1 §-ban meghatározott területen országos védelem alatt álló terület, egyedi tájérték nem található.

(2) Az 1 §-ban meghatározott területen a 027/1, 027/2, 029, 031, 032 hrsz-ú természet közeli erdők és a 028, 030/1 hrsz-ú legelők az Európai Unió ökológiai hálózatának Natura 2000 területébe tartoznak a Szerkezeti terv és Szabályozási terv szerinti lehatárolással.

(3) Az ökológiai hálózaton belül épület, építmény még kivételes esetben sem helyezhető el.

22. § (1)⁴⁶ Az 1 §-ban meghatározott területen országos védelem alatt álló egyedi műemlék a Pieta szobor csoport a 183 hrsz-on melynek jogszabály szerinti védelméről gondoskodni kell. A műemlék leírását és a műemléki környezetet a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Helyi művi értékek védelemére vonatkozó előírásokat az önkormányzat a helyi védelemre vonatkozó rendeletben szabályozza. Ennek hiányában a helyi védett építményeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés ….) csak az építmény eredeti állapotához közelítő módon, annak stílusjegyeit visszaállítva lehetséges. A helyi művi értékvédelem jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

23. § (1) Településrendezési követelmények:

24. § (1) Jelen helyi építési szabályzat és a hozzá kapcsolódó Szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba.

(2)⁴⁹ Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni, a korábban indult ügyekben akkor alkalmazható, ha az építtető számára kedvezőbb.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi rendezési tervet jóváhagyó 2/1989. számú rendelet hatályát veszti.